A kiválasztó szervrendszer felépítése, a nefron hármas működése

Vezetőtanári kritika (ELTE): 
– meglepően igénytelen
– nem didaktikus
– adagolás, animálás nélkül ömleszti a közönségnek az adattömeget
– a szöveges információk sokhelyütt zsúfolt megjelenítése a figyelmet szétszórja, ahelyett, hogy irányítaná
– nem találtam nyomát annak, hogy a lényeges és a lényegtelen (vagy éppenséggel szükségtelen) adatok hangsúlyai megkülönböztethetők volnának (pl. veseátültetés %-os eredményességi mutatói; veseelégtelenség tünetei (de a vesekő tünetei hiányoznak);  a nefron és az intersticium ozmotikus koncentrációi; a szűrlet százalékos összetétele; a kreatinin képletét megadja, de jelentőségét nem stb.)
– számos vállalhatatlan szakmai tévedést tartalmaz (pl. a szűrlet összetevőinek koncentrációját térfogatszázalékban adja meg; az aktív kiválasztás funkcióját kategorikusan az erek falának tulajdonítja, noha nyilvánvalóan a tubulushám sejtjei szecernálnak az intersticiumból; deklarálja, hogy a női húgycső a hüvelybe (!?) nyílik) – apróbb hibák is akadnak szép számban.
Mindezek alapján azt gondolnám, hogy ez a tanárjelölteknek intő példa lehet annak bemutatására, hogy milyen egy rossz prezentáció, amely számos kerülendő és elkerülhető hibát tartalmaz. Ha azonban a biológiatanár kollégákhoz nem jut el ez az üzenet, akkor a prezentációt esetleg mintaadónak tekinthetik, ami inkább kedvezőtlen következményekkel járhat a biológiatanításra nézve.